A hővisszanyerős rendszerek evoluciója

Tehát... az egész úgy kezdődött, hogy volt egy nagyon okos gépészmérnök, aki kitalálta, hogy lehetne úgy szellőzőrendszereket csinálni a szellőzés miatt bekövetkező energiaveszteség csökkentésére, hogy a fűtésnél már ismert folyadék hőcserélők elvén a kifelé fújt meleg levegő hőjét átadjuk a befelé szívott hideg levegőnek. Így a kifújt levegő hőjével előmelegítjük a bejövő hideg levegőt. Ehhez tervezett egy keresztáramú hőcserélőt, amit legyártottak, kipróbálták, működött, és ezzel gyakorlatilag létrejött az első hővisszanyerős szellőzőrendszer. 

Maga a rendszer nem volt bonyolult, úgy nézett ki, hogy a lakásban voltak elszívott helyiségek, tehát ahol keletkeznek a légszennyező anyagok, vagy ahonnan a leggyorsabban meg kell szabadulnunk az elhasznált levegőtől. Tehát ezek voltak a WC, fürdőszoba, háztartási helység és a konyha, innen egy ventilátorral szívjuk ki az elhasznált levegőt és voltak helyiségek, ahova pedig egy másik ventilátorral befújtuk a friss levegőt. Ezek voltak a hálószobák, dolgozó, nappali. 

Minden hővisszanyerős szellőzőrendszer úgy működik, hogy ugyanannyi levegőt szív ki az egyik benne levő ventilátor, mint amennyit befúj a másik. Ezt mindketten ugyanazon a hőcserélőn keresztül teszik. Ezért a hőcserélés ugyanannyi levegővel működik, a kiszívott levegő és a befújt levegő mennyisége azonos. Ennél a résznél kezdtek el a gyártók versenyezni, hogy kinek lesz nagyobb hatékonyságú hőcserélője. Itt körülbelül 70%-os hővisszanyerési hatékonyság környéken kezdődött a verseny, és aztán egyre jobb és jobb hőcserélőket gyártottak. 

72, 74, 76, már majdnem 80%-os hatékonyságú hőcserélőket csináltak, amikor jött egy másik nagyon okos gépészmérnök, és azt mondta, hogy:

-  Egy pillanat! Hát, ha nem csak simán keresztül engedem a hideg levegőt a kifelé fújt meleg levegőn, hanem megfordítom, és aztán még egyszer átengedem rajta, akkor sokkal több hőt fogok tudni átadni a hideg levegőnek. (Valójában nem érintkezik egymással és így nem is keveredik a hőcserélőben a kifújt és beszívott levegő! Csak így egyszerűbb elmagyaráznom.)

Így a kereszt áramú hőcserélő helyett megszületett a kereszt ellenáramú hőcserélő. Ezekkel a hőcserélőkkel már bőven 80% fölötti hatékonysággal lehetett visszanyerni a hulladékhőt. 

Persze újra kezdődött a verseny, és a gyártók elkezdtek jobb és jobb és még jobb hőcserélőket gyártani, a hatékonyság pedig elindult 82, 86, 90, 92, 94 és végül 96%-nál állt meg a verseny. Mindenki azt gondolta, hogy ez az a hatékonyság, aminél jobbat már nem képes senki csinálni, úgyhogy a verseny maga véget ért. 

De ezt csak a többiek gondolták, mert ennél a résznél érkezett meg az Aereco, és mondta azt a konkurenseinek, hogy:

- Egy kis figyelmet kérünk! A mi hővisszanyerős szellőző rendszereink közel 50%-kal több energiát takarítanak meg, mint a tieitek. 

Na itt mindenkinek felszaladt a szemöldöke és összeráncolódott a homloka, hogy aztán ezt, hogy csináljátok?! Hát hőt termel a rendszeretek, vagy ez miként lehet? Ez képtelenség, ez fizikailag lehetetlen!

 Az Aereco pedig mondta, hogy nem, ez egyáltalán nem lehetetlen, ezt mi vezérléssel érjük el. Ugyanis van egy óriási különbség a hagyományos hővisszanyerős szellőző rendszerek és az Aereco rendszerei között. 

A hagyományos rendszerek nagyon egyszerű módon vezérelhetőek. Ez az egyszerű mód, azt jelenti, hogy vagy egy mechanikus kapcsolóval, vagy pedig elektronikusan programozva meg tudom mondani a központi rendszernek, hogy milyen sebességgel pörögjenek a ventilátorok, és azok mennyi levegőt szállítsanak. Ezért, hogyha most egy egyszerű példát veszek elő, akkor azt tudom mondani, hogy lemodellezve, hogy hogyan éli a család a mindennapjait, be tudunk állítani egy ilyen régi típusú hővisszanyerős szellőző rendszert.

 Úgy, hogy azt mondom:

- reggel 6-tól 8-ig menjen 3-as fokozaton(70%-on) a ventilátor, 

- 8-tól délután 4-ig menjen 1-es fokozaton (20%-on), 

- délután 4-től este 6-ig menjen 2-es fokozaton (50%-on), 

- 6-tól este 9-ig menjen megint 3-as fokozaton (70%-on), és aztán 

- este 9-től reggel 6-ig meg menjen 2-es fokozaton (50%-on). 

Ezzel körülbelül lemodelleztem, hogy a család hogyan éli a mindennapjait, mikor, hányan vagyunk otthon, és éppen mit csinálunk. Ez első hallásra egészen jó hangzik, de valójában nagyon gyorsan bele tudunk piszkítani ebbe a dologba. 

Mondjuk a feleségemet hazaengedik a munkahelyéről korábban és már délben otthon van. Tetszeni akar nekem, így fölugrik a szobabiciklire, elkezd tekerni, aztán ahogy teker, izzad, liheg, szuszog, nagyon szükség lenne a szellőzésre, de a szellőzőrendszer szerint épp nincs otthon senki, így hát természetesen nem szellőztet. A másik véglet az az, amikor én jövök haza egy marék színházjeggyel. Elmegy otthonról az egész család fél hétkor, vagy negyed hétkor, éjfél körül érünk haza, és közben az üres lakást ész nélkül szellőzteti a rendszer, mert ő úgy van programozva, hogy szerinte mindenki otthon van ebben az időben, mindenki fürdik, zuhanyozik, anya vacsorát főz, megy a mosógép, mindjárt ki is fogunk teregetni, tehát rettentően szellőztetni kell. Ez így egy nagyon energiapazarló történet. 

Ezzel szemben az ARECO rendszerei nagyon egyszerűen működnek. Az elszívott ágakba beteszünk érzékelőket. Egy csomóféle dolgot tudunk érzékelni. Például egy vécébe mozgásérzékelős légelvezetőket teszünk. Amikor bemegy valaki a vécébe, kinyitja az ajtót, ezt érzékeli a légelvezető, teljes keresztmetszetben kinyit, majd 20 perc után automatikusan visszazár. Egy fürdőszobában páraérzékelős légelvezetőt teszünk, hogyha valaki bemegy és zuhanyozik, akkor megemelkedik a páratartalom, a páravezérelt légelvezető fokozatmentesen egyre nagyobbra nyitja a légelvezető torkát és egyre több levegővel fog szellőztetni. Majd, amikor a szellőztetés miatt lecsökken a páratartalom, akkor automatikusan visszazár, hogy ne szellőztessünk ha kell, ha nem. Ha egy olyan fürdőnk van, ahol a vécé és a fürdő egy légtér, akkor ezt tudjuk kombinálva megoldani, és egy olyan légelvezetőt teszünk be, ami mozgásérzékelős és páraérzékelős egyszerre. Ha mondjuk egy irodában kell hővisszanyerős szellőzőrendszert építeni, akkor tudunk jelenlétérzékelővel szerelt légelvezetőt beépíteni. A jelenlétérzékelő, a mozgásérzékelőnek egy fejlettebb verziója, úgyis hívjuk, hogy mozgásintenzitás érzékelő. Ez azt jelenti, hogy ha Erzsi néni egyedül megy be takarítani, akkor nem fog fölöslegesen szellőztetni a rendszer. De ha mondjuk már három ember tartózkodik a helyiségben, akkor mindenképpen szellőztetni fog. Ezen kívül tudunk érzékelni széndioxidot és VOC-t. Ez a VOC egy nagyon furmányos dolog. Ha magyarul szeretném mondani, akkor úgy mondanám, hogy szerves illékony anyag. Gyakorlatilag a VOC az minden olyan illékony szerves anyag, ami a levegőbe tud kerülni. Ez lehet az én izzadtságom, a kipárolgásom egy konditeremben, de lehet mondjuk egy fogtechnikai laborban használt szerves oldószerek a gőze is. A VOC érzékelős légelvezető azt fogja érzékelni, hogy a levegőben ezeknek a szerves anyagoknak a mennyisége mennyi, és annak alapján fogja növelni vagy csökkenteni a szellőző levegő mennyiségét, hogy ez a koncentráció mennyi lesz a levegőben. A széndioxid érzékelő is pontosan ugyanígy működik. 

Ezen kívül természetesen léteznek állandó légmennyiségű szellőzőink, ami nem érzékel és nem vezérel semmit, de azt mondjuk, hogy nekünk van egy helyiségünk, ahol óránként 20-30-50-80 köbméternyi szellőző levegő igényünk van, éjjel-nappal 24 órában és egy évben 365 napban, akkor ezt is be tudjuk pontosan állítani. 

 Tehát így, ezzel a típusú vezérléssel tudjuk megoldani, hogy a szellőző rendszereink 50%-kal több energiát spóroljanak meg, mint az egyszerű hővisszanyerős szellőzőrendszerek, hiszen ezek a rendszerek érzékelik azt, hogy mikor, hol és mennyi szellőző levegő igénye van a lakásnak, és ennek alapján fogják vezérelni a szellőző berendezést. 

Fontos! Ezek csak a rendszereink legalapvetőbb funkciói! Még rengeteg egyéb dolgot is tudnak ezek a készülékek, például okosotthonok vezérlőközpontjához integrálhatjuk, vagy meg tudjuk oldani, hogy a riasztó beélesítése után ne szellőztessen, vagy éppen mennyit szellőztessen. Lehet külső hőmérséklet érzékelővel megkérni, hogy nyáron, amikor a kinti hőmérséklet éjszaka lemegy pl. 20 vagy 22 fok alá, akkor bypass üzemben, a hőcserélőt kikerülve teljes erőből hűtse a kinti hidegebb levegővel a lakást, így akár teljesen kiváltva a klímát. Egy gombbal tudjuk kapcsolni a boost üzemet, ami például a hirtelen keletkező kellemetlen szagok megszüntetéséhez zseniális funkció. (vegyszerek használatakor, odaégettünk valamit, a kutya olyat evett, hogy fujj...) stb. stb. stb. 

Képtelenség itt felsorolni az összes típus összes funkcióját. Ezért szükséges vagy egy helyszíni felmérés már meglévő lakás esetében, vagy pedig tervrajz alapján egyeztetés egy most épülő ingatlan esetében, hogy össze tudjuk fésülni a lehetőségeket az igényeket és a megvalósíthatóságot.

Ha azt gondolja, hogy kíváncsi a valóban intelligens szellőzőrendszereinkre, akkor nincs más dolga, mint ezt az űrlapot kitölteni és legkésőbb a következő munkanapon keresni fogjuk Önt.