🏢 Lakás – társasházban, tömbházban
A legtöbb meglévő társasházi lakásban, különösen a panelépületekben nem gazdaságos a hővisszanyerős szellőzőrendszer utólagos kiépítése. Ezek a lakások többnyire minden oldalról más lakásokkal vannak körbevéve – felülről, alulról és oldalról is fűtik őket a szomszédok. Még távfűtéssel is alacsony a rezsi, egyedi fűtésnél pedig kifejezetten kedvező.
Ilyen esetekben a hővisszanyerős szellőzőrendszerhez az ingatlan egyéb paraméterei sehogyan sem passzolnak.
Ez olyan, mintha egy 1973-as Wartburg Tourist 996 köbcentis, háromhengeres, kétütemű motorjára turbót szeretnénk szerelni. Végülis kis barkácsolással kivitelezhető... de van egy nagyon fontos kérdés: MI ÉRTELME VAN?
Persze azért léteznek kis számú kivételek is. Ha valaki számára a tiszta, szűrt levegő az elsődleges szempont – például:
- szervátültetésen átesett beteg,
- gyenge immunrendszerrel élő lakó,
- vagy súlyos pollenallergiás.
Ilyenkor nem a hővisszanyerés a fő előny, hanem a szűrt levegő. Ezekben az esetekben ideális választás lehet például az Aereco LAD Cosy készülék: kompakt, elegáns, és folyamatosan tisztított levegőt juttat a lakásba.
Más a helyzet az újonnan épülő társasházaknál.
Ha már a tervezés során gondolunk hővisszanyerős szellőztetésre, akkor ez az egyik legjobb befektetés, amit csak meg lehet lépni. Ilyenkor nem lakásonként külön gépek dolgoznak, hanem egy központi szellőztető egység látja el a teljes épületet – akár több tíz lakást is egyetlen rendszerrel, intelligensen szabályozva a légcserét. Ez így energiahatékony, hosszú távon fenntartható, és még a lakók komfortját is növeli.
🏘️ Két-három szintes, már megépült családi ház
Ha egy már megépült két vagy többszintes családi házba szeretnénk hővisszanyerős szellőzőrendszert telepíteni, érdemes tudni, hogy nem kis felfordulással fog járni a projekt. Az ilyen rendszerek rengeteg légtechnikai csövet igényelnek, amelyeket valahol el kell vezetni – jellemzően egy álmennyezet fölött, megfelelően rögzítve.
Sokan ilyenkor csábító megoldásként gondolnak a kis keresztmetszetű, betonozható csövekre, de fontos tudni:
ezeket nem ilyen célra találták ki.
A legnagyobb gond, hogy ezek a csövek se nem hő-, se nem hangszigeteltek. Télen, amikor kint akár –10 °C is lehet, a rajtuk átáramló levegő 16 °C alá hűlhet, ami:
- egyrészt kényelmetlen, huzatos érzetet okoz a befúvási pontoknál,
- másrészt páralecsapódást idézhet elő az álmennyezet fölött.
De ez még nem minden.
Mivel a merev falú betonozható csöveket a beton nem rögzíti minden oldalon, képesek rezonálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy felerősítik a hangokat, és zavaró, búgó, morgó zajt produkálhatnak a szellőzőrendszer működése közben. Ezt a lakótérben nem egyszerű elviselni vagy megszokni.
Ezért egy már meglévő ház esetében nem ajánlott a betonon kívül elvezetett betonozható légcsatorna használata.
Ami bevált és működik, az a hő- és hangszigetelt légtechnikai cső, amit azonban csak minimum 25–30 cm mély álmennyezet fölött tudunk elvezetni. Ezért ilyenkor mindig az a legfontosabb kérdés:
👉 Megoldható-e ezeknek a csöveknek a nyomvonalvezetése az adott épületben?
Ha igen, akkor lehet szépen dolgozni. Ha nem, akkor kompromisszumos, részleges megoldásokban kell gondolkodni – vagy más típusú szellőztetési stratégiában. Volt ahol az épületen kívül vezettük a csöveket, és volt ahol nem a mennyezeten futottak. Sokféle ötletünk van, de azt, hogy melyik az éppen életképes azt mindig csak a helyszínen tudjuk eldönteni.
🛠️ Felmérés nélkül nem lehet jól dönteni
Ezekben az esetekben elengedhetetlen egy helyszíni felmérés. Ennek során pontosan látni fogjuk, hogy:
- megoldható-e a csővezetékek elrejtése?
- kiépíthető-e kompromisszummentesen egy teljes hővisszanyerős szellőzőrendszer?
- ha nem, akkor mekkora kompromisszumokkal?
- vagy inkább egy páraérzékelős, csővezeték nélküli szellőzőrendszer lesz az ideális választás?
A páravezérelt szellőzőrendszerek egyik nagy előnye, hogy helyiségenként érzékelik a levegőbe kerülő pára mennyiségét, és ehhez igazítják a szellőzés intenzitását, egyszerre szabályozva a ventilátor légszállítását és a légbevezetőkön beáramló légmennyiséget.
Így, bár nincs hővisszanyerés, a szellőztetés három-négyszer kevesebb levegővel történik, mint egy hővisszanyerős rendszer esetében – ráadásul csővezetékek nélkül, jóval egyszerűbb kivitelezéssel és alacsonyabb költséggel.
💡 Szakértői tipp:
Ha már kész a ház, a legjobb döntés egy szakszerű helyszíni felmérés. Sok esetben egy jól megtervezett, páraérzékelős rendszer jobb választás, mint egy erőltetett, zajos vagy rosszul vezetett hővisszanyerős megoldás.
🏠 Egyszintes családi ház – könnyűszerkezetes födémmel
Ha egy már meglévő egyszintes ház könnyűszerkezetes födémmel készült, akkor ez kifejezetten jó alapot ad a hővisszanyerős szellőzőrendszer kialakításához.
A könnyűszerkezetes födémen lényegesen egyszerűbb átvezetni a szellőzőrendszer elemeit, mivel a teljes csőhálózat elhelyezhető a padláson, és nem kell a lakótérben bontani, vésni, kerülgetni semmit.
A rendszer lelke, a hővisszanyerős szellőzőgép, szintén a padlástérben kap a legtöbbször helyet, így a lakótérben csak a légbevezető és légelvezető elemek láthatók – ezek pedig kifejezetten esztétikus, neves formatervezők által tervezett darabok, amelyek illeszkednek a modern belsőépítészeti elvárásokhoz is.
Amit figyelembe kell venni:
- Van-e elegendő hely a padlástérben a gépnek, a csöveknek és a kollégáinknak, akik beépítik a rendszert?
- Ugyanis mit sem ér a jól méretezett cső, ha nem fér oda az ember, aki beépítené.
- A csatornák szigetelése és elvezetése padlástérben lényegesen egyszerűbb, mint vasbeton esetén, de jó előre meg kell tervezni a gép pontos helyét és az összes bekötési pontot.
Ha minden adott, akkor az ilyen házakban gyakorlatilag kompromisszummentes rendszerek építhetők ki – szép, csendes, jól szabályozott szellőztetés, látványos bontás nélkül.
🏡 Egyszintes családi ház – vasbeton födémmel
Ha egy meglévő egyszintes ház vasbeton födémmel épült, a hővisszanyerős szellőzőrendszer kiépítése komolyabb átgondolást igényel. Ilyenkor két alapvető lehetőség közül szoktunk választani – attól függően, hogyan használják (vagy tervezik használni) a padlásteret:
1️⃣ A padlástér kihasználatlan, nem lakótér
Ebben az esetben hasonló módon dolgozunk, mint a könnyűszerkezetes födémnél:
a teljes csőhálózat a padlástérbe kerül, és onnan fújjuk be és szívjuk el a levegőt.
A kihívást itt a vasbeton födém áttörése jelenti – ez azonban nem jár porral vagy kosszal:
- Monolit vasbeton födémnél speciális vizes gyémántfúró géppel dolgozunk, ami teljesen pormentes megoldást biztosít.
- Betongerendás-kefnis födém esetén pedig száraz gyémántfúrót alkalmazunk, amelyhez ipari porszívót csatlakoztatunk — így a keletkező port azonnal elszívjuk.
A gépet (hővisszanyerős szellőzőberendezést) szintén a padlástérben helyezzük el.
A lakótérben pedig – akárcsak a könnyűszerkezetes házaknál – csak a letisztult, dizájnos befúvó- és elszívó elemek látszanak a mennyezeten.
2️⃣ A padlástér beépítendő / lakótér lesz
Ha a padlástér a jövőben beépítésre kerül, akkor ennek ismeretében más megoldást kell választanunk.
Ilyenkor két út van:
- Olyan csővezetést tervezünk, ami a későbbi padlószint alá süllyeszthető (ehhez előre tudnunk kell a szerkezet rétegrendjét és a gép pontos helyét).
- Vagy ha a padlás belmagassága nem engedi meg a járható szint alatti vezetést, akkor a légcsatornák a meglévő lakótérbe kerülnek – álmennyezet fölé vagy gipszkarton dobozolásba rejtve, hasonlóan a kétszintes házakhoz.
🛠️ A helyszíni felmérés – már meglévő betonfödémes ingatlan esetében elengedhetetlen döntési alap.
Ebben az esetben különösen fontos, hogy a tervezés előtt helyszíni felmérést végezzünk. Ennek során derül ki:
- hol lehet átfúrni a födémet,
- van-e elég hely a padláson vagy a lakótérben,
és hogy kell-e kompromisszumokat kötni, illetve azok vállalhatóak-e esztétikailag, műszakilag és anyagilag.
🏗️ Tervezés alatt álló új épület
Ez az a kategória, amikor kompromisszumok nélkül lehet tökéletes szellőzést tervezni.
Ha egy épület még csak a tervezőasztalon létezik, akkor a hővisszanyerős szellőzőrendszer az egyik legjobb befektetés, amit a lakók kényelme, egészsége és az energiahatékonyság szempontjából meg lehet lépni.
A teljes rendszer az épület szerkezetével együtt tervezhető:
- A csővezetékek az ideális nyomvonalon futhatnak.
- A gépészet pontosan ott kap helyet, ahol a legoptimálisabb a működés és a karbantartás szempontjából.
- A friss levegő és az elszívás helyiségenként külön csatornán vezethető, így zónánként szabályozható a légcsere.
A következő néhány mondat nem fontos, hanem ISZONYÚAN FONTOS!
Hivatkozás másolásaSokszor van rá igény, hogy a csőrendszer a monolit betonba kerüljön. Ilyen esetben MINDENFÉLEKÉPPEN az építész-statikussal egyeztetni KELL! Nem a 2-3 cső miatt, hanem ott ahol 10-20 cső egy csomópontba fut össze, az osztók környékén. Ez a feladat nem kihagyható.
💡 Okos vezérlés és otthonautomatika
A modern szellőzőrendszerek távvezérelhetőek, és teljesen integrálhatóak okosotthon-rendszerekbe.
Akár páratartalom, mozgás, CO₂ vagy VOC alapján, akár manuálisan vagy applikáción keresztül működtethetőek.
A rendszer:
- összeköthető a ház riasztójával, így ha valaki elmegy otthonról és „leriasztja” a házat, a szellőzés automatikusan leáll vagy minimumra csökken – nem fog feleslegesen szellőztetni egy üres házat.
- Okos, távvezérelhető pillangószelepekkel is bővíthetőek, amelyek lehetővé teszik a helyiségenkénti levegőmennyiség szabályozását.
Ha a szellőzéstervezés már a ház tervezési fázisában megtörténik, minden egyes csatorna, érzékelő és vezérlőegység oda kerülhet, ahová valóban kell. Így a rendszer nemcsak hatékony lesz, hanem csendes, energiatakarékos és teljes mértékben az életmódhoz igazodik.
És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ebben az esetben a gépész tervező is tud spórolni a fűtési rendszeren, hiszen kisebb teljesítmény is elég a hővisszanyerés miatt.
Ha tetszett amit eddig látott és szeretne érdemben is foglalkozni ezzel a dologgal, akkor a következő gombra kattintva már töltheti is ki, akár a visszahívást kérő, akár a helyszíni felmérést megrendelő űrlapunkat:
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
