A hővisszanyerős és páravezérelt rendszerek egyik nagy előnye, hogy nincs bennük semmi, ami áramszünet hatására megsérülhetne. A ventilátorok és érzékelők az áramkimaradás ideje alatt egyszerűen nem működnek, de a gép ilyenkor nem vesz fel levegőt sem, tehát hő- vagy nedvességveszteség sincs.

Ahogy visszatér az áramellátás:
- a rendszer újraindul,
- visszatér az utolsó beállításokra (fordulatszám, üzemmód, vezérlés),
- és tovább működik teljesen automatikusan.

A szellőzés kiesése az áramszünet ideje alatt nem jelent gondot, mivel ez általában csak néhány órás időszak, és a helyiségek páratartalma, CO₂ vagy VOC-szintje nem fog drasztikusan megemelkedni ilyen rövid idő alatt.

A legtöbb általunk telepített rendszer már eleve bővíthető, de ehhez két dolognak kell együtt teljesülnie:
1. A beépített készülék kezelni tudja a külső vezérlést – például tud fogadni jelet egy CO₂- vagy VOC-érzékelőtől, vagy képes távvezérelt funkciókra.
2. A rendszer fizikai kialakítása is engedje a bővítést – vagyis hozzáférhető legyen az adott szakasz, legyen elég hely a szelepeknek, és ne legyen már leburkolva, beépítve vagy beton alá zárva.

Egy egyszerűbb gépből nem tudunk „okosház-kompatibilis rendszert” varázsolni utólag, ha az eredeti kialakítás ezt nem teszi lehetővé. Ezért minden egyes rendszert helyszíni felmérés és alapos megbeszélés előz meg – ilyenkor már előre számolunk azzal is, ha valaki később távvezérlést, applikációs elérést vagy finomabb helyiségszabályozást szeretne.

Az ilyen funkciókat nem hirtelen szokás kitalálni, hanem tervezéskor jelezni szokták, mi pedig ennek megfelelően készítjük elő a rendszert. Ha aztán évek múlva megszületik az építkezéskor még csak tervezett baba, vagy egy vendégszobából dolgozószoba lesz, akkor tudunk rá csatlakozni – ha előre úgy lett kiépítve.

A huzatérzet akkor alakul ki, ha:
- túl nagy mennyiségű levegőt fújunk be egy kis térbe,
- rossz helyre került a befúvó elem (pl. közvetlenül a kanapé fölé),
- túl nagy az áramlási sebesség, és az emberi bőr ezt mozgó levegőként érzékeli.

Az általunk tervezett rendszereknél minden helyiségbe csak annyi levegő kerül be, amennyire valóban szükség van – és nem oda fújjuk, ahol ülnek, alszanak vagy pihennek. A megfelelő tervezéssel, térfogathatárolókkal és precízen beállított szellőzési értékekkel a rendszer úgy működik, hogy:
- a levegő cserélődik,
- de nem érezhető légmozgás – pontosan úgy, ahogy egy jó fűtésnél sem „érezzük” a radiátor áramlását, mégis kellemes a hőmérséklet.

Mi is rendszeresen találkozunk azzal a panasszal, hogy valaki azért nem használja a (mások által kiépített) szellőzőrendszerét, mert hamar kihűti a lakást, huzatot csinál vagy hangos. Nos, ezek mind tervezési és kivitelezési hiányosságok. Egy megfelelően méretezett és összerakott szellőzőrendszer sem hideget, sem huzatot, sem zajt nem csinálhat a lakásban – pontosan azért, mert nem a levegő mozgása a cél, hanem az okos, észrevétlen légcsere.

Minden rendszer egyedi, és nem lehet sablonszerűen meghatározni a költségeket. A végösszeg függ:
- az épület típusától (új vagy meglévő, egyszintes vagy többszintes),
- a választott rendszer típusától (páravezérelt, hővisszanyerős, okosvezérléses),
- a szerelési nehézségektől (mennyi áttörés, takarás, gépészeti megoldás szükséges),
- és az alkalmazott gép teljesítményétől.

Általános árképzés helyett mi minden esetben helyszíni felmérés alapján készítünk ajánlatot, amelyben minden tétel pontosan szerepel. Ez az egyetlen korrekt módja annak, hogy az ügyfél tudja, mit kap és mennyiért.

Alapesetben minden szellőzőrendszerünkben van fizikai előszűrő, amely megfogja a nagyobb szennyeződéseket, rovarokat, port. Ez elegendő ahhoz, hogy a gép és a hőcserélő ne szennyeződjön el.

Pollenszűrő használatára akkor lehet szükség, ha:
- súlyos allergia áll fenn (pl. virágpor, poratka, nyárfa),
- az otthonban légúti beteg vagy műtét után lábadozó él,
- az ingatlan forgalmas, szennyezett területen található.

A hagyományos por és részecske szűrőkön túl finomrészecske, baktérium és VOC szűrőket is elhelyezhetünk (akár egymással kombinálva) a készülékünkben, az aktuális igényeink és szükségleteink szerint.

Fontos tudni, hogy a finomszűrő:
- csökkenti a gép légszállítását,
- drágább,
- gyakrabban kell cserélni.

Ha valaki steril levegőt szeretne, akkor integrálható a rendszerbe UV-s vagy ionizáló fertőtlenítő egység is, illetve automatizált permetező, ami levegőtisztító hatóanyagot juttat a rendszerbe. Ezek viszont nem tartoznak az alaprendszerhez.

A karbantartási igény főleg a szűrő minőségétől és a környezet szennyezettségétől függ:
- finomabb szűrő gyorsabban tömődik,
- poros, nyárfás, földutas környezetben sűrűbb csere szükséges,
- nagyobb légmennyiség esetén hamarabb eltömődik.

Az Aereco rendszerek előnye, hogy mindig csak annyi levegőt szállítanak, amennyi szükséges, így kevesebb por kerül a rendszerbe, és a szűrő is tovább bírja. Ráadásul a szűrőcsere nem bonyolult feladat: egyszerű kézmozdulattal cserélhető, és a karbantartást a lakók is el tudják végezni.

A rendszer egyéb részei (ventilátor, érzékelők, hőcserélő) nem igényelnek rendszeres karbantartást vagy kenést.

A legfontosabb, amit tudni kell: nem kell szétverni a lakást. A rendszer telepítését mindig alapos helyszíni felmérés előzi meg, ahol közösen döntünk arról, hogyan lehet a legkevesebb bontással, a legjobb esztétikával kiépíteni a rendszert.

- Könnyűszerkezetes házaknál általában a padlástérbe kerül a csőhálózat, nincs szükség belső bontásra.
- Vasbeton födémes meglévő házaknál a csövek helyét gipszkarton dobozolással, előszobai vagy folyosói álmennyezettel oldjuk meg.
- Szükség esetén a födémen át kell fúrni, de ezt vizes vagy ipari porszívós technológiával végezzük – teljesen pormentesen.

Szerencsés esetben elég egyetlen folyosószakasz álmennyezettel való takarása. Bonyolultabb helyszínen ennek a többszörösére is szükség lehet. Azt viszont garantáljuk: minden esetben megkeressük a legesztétikusabb, legkevesebb kompromisszummal járó megoldást.

A hangosság kérdése sokaknál jogos aggodalom. Mi is rendszeresen találkozunk azzal a panasszal, hogy valaki azért nem használja a (mások által kiépített) szellőzőrendszerét, mert az zavaróan hangos. Ez legtöbbször tervezési és kivitelezési hiba.

A mi rendszereinknél:
- a nem merev falú csövek hő- és hangszigeteltek,
- a gépet hangszigetelő helyiségbe (padlás, gépház) telepítjük,
- a befúvó és elszívó csatlakozásoknál hangtompító betéteket használunk,
- az áramlási sebességet mindig a rendszerhez igazítjuk.

A hanghatásokat a cső anyaga (ami lehet spirálkorcolt acél, merev vagy flexibilis műanyag), az áramlási sebesség és a beépített hangtompítók szabályozzák. Éjszakai időszakra külön „silent” üzemmód is beállítható. 

Minden hővisszanyerő készülék hatásfokát egy ún. jelleggörbe mutatja meg. Ez azt jelenti, hogy:
- minél kisebb a légszállítás, annál jobb a hatékonyság,
- minél kisebb a kinti és benti hőmérséklet-különbség, annál jobb a hőcsere.

Tehát nincs olyan, hogy „ez a készülék mindig 92% hatékonysággal dolgozik”. Egy készülék lehet 92%-os egy adott pillanatban, de 78%-os egy másikban – például, ha kint nagy hideg van és a készülék éppen magas fordulaton üzemel.

Az Aereco rendszerek éppen ezért takarékosabbak, mert a vezérlésük által sokkal kevesebb levegőt szállítanak, mint más rendszerek. Ez kisebb áramlást, kisebb veszteséget, nagyobb hatékonyságot jelent.

És a legfontosabb: nem szellőztetjük feleslegesen a vendégszobát vagy a konditermet, ha épp senki nincs benne. Ha egy konditermet csak havi 20 percet használnak, akkor addig fog valódi légcsere történni – de a hónap többi részében csak alapjáraton, energiatakarékosan szellőzik.
Ha ez havonta húsz perc, akkor addig. Ha húsz óra, akkor addig. Az érzékelő azonnal észreveszi, ha dolga kerekedett.

Minden általunk telepített készülékben energiatakarékos EC (elektronikus kommutációjú) motor található, amelynek hatásfoka még alacsony fordulatszámon is kiváló. Ez azt jelenti, hogy:
- kevesebb áramot fogyaszt,
- halkabb,
- hosszabb élettartamú.

Az energiafelhasználás ráadásul közvetlenül arányos a mozgatott levegő mennyiségével. Mivel az Aereco rendszerek csak ott és annyit szellőztetnek, ahol valóban szükséges, így még kevesebb energiát is használnak.

A valóságban a legtöbb ügyfelünk azt mondja: nem is tudja megmondani, mikortól működik a rendszer – a villanyszámlán nem érzékelhető a változás. A havi áramfogyasztás egy jól méretezett rendszer esetében jellemzően 1–2 kWh, ami mai áron számolva néhány száz forintos tétel havonta.

Ezt két részre lehet bontani:

1️⃣ **Ha csak simán elmegyünk otthonról** (munkába megy a család, gyerekek iskolában), akkor ezt előre le lehet programozni a rendszerben. Ilyenkor a szellőzés automatikusan visszavesz az intenzitásból, és csak minimális alapszellőzés működik – pont annyi, hogy a lakás ne legyen dohos, ne álljon meg a levegő. Ha zuhanyzás után megyünk el, a fürdő lesz szellőztetve, ha rántottát sütöttünk, akkor inkább a konyha.

2️⃣ **Ha nem a napi ritmus szerint távozunk**, például elmegyünk síelni egy hétre, akkor:
- egyszerűbb rendszereknél manuálisan le lehet venni a teljesítményt,
- intelligensebb rendszereknél ez történhet applikációval, vagy a riasztórendszer jele alapján.

A riasztóval összekötött rendszer 30 percig még az érzékelők jelzése alapján működik, majd automatikusan átvált alapszellőzésre. Ez a módszer energiatakarékos és mégis biztosítja, hogy ne álljon meg a levegő a lakásban, amíg nem vagyunk otthon.

Minden rendszer kiépítését alapos egyeztetés előzi meg a megrendelővel. Nem jellemző, hogy valaki egy szerdai reggelen arra ébred, hogy applikációs vezérlést vagy pillangószelepet akar – általában már a tervezéskor szóba kerül, hogy később szeretné-e például a gyerekszobát külön vezérelni.

Ilyenkor úgy építjük ki a rendszert, hogy az utólagos bővítés könnyen kivitelezhető legyen. Előre behúzzuk a szükséges vezetéket, előkészítjük a csőkiállást vagy a csatlakozási pontot.

Fontos tudni:
- nem minden készülék támogat minden funkciót,
- nem minden vezérlés bővíthető szabadon,
- ha valamit betonoztak körbe, oda utólag már nem kerül új egység.

Ezért is kérdezzük meg már az elején, hogy milyen jövőbeli igényei lehetnek a megrendelőnek. Így amikor például az akkor még csak „tervezett” baba megszületik, már csak aktiválni kell a rendszer új ágát – nem kell új rendszert építeni.

A kivitelezési idő az épület típusától és a választott rendszer bonyolultságától függ:

• Páravezérelt rendszer: minden esetben 1 nap alatt elkészül.
• Hővisszanyerős rendszer – egyszintes meglévő ház: általában 1 nap, de néha +fél nap szükséges lehet.
• Két- vagy többszintes meglévő ház: rendszerint 1–2 nap, de ebben **nincs benne** a csővezetékek dobozolása, álmennyezet készítése – ezeket külön szakember végzi.
• Új építésű ház: a kivitelezés két fázisban történik:
     1. A betonozás előtt a csőhálózat és az elosztók a helyükre kerülnek.
     2. A festés után a szerelvényeket felszereljük és a gépet beüzemeljük.
  
  A teljes idő mindig előre egyeztetett, jól ütemezett munkafolyamat része – nem „napokra beköltözős” történet.

A hővisszanyerős szellőztető készülékek nem egyformák. Az egyszerűbbek csak alap funkciókat tudnak: fix fordulatszám, minimális automatika. A bonyolultabbak viszont:
- több fokozatban szabályozhatók,
- képesek érzékelő jelek alapján változtatni a teljesítményüket,
- távolról vezérelhetők,
- összehangolhatók a riasztórendszerrel, időzítéssel, applikációval.

Ha valaki később akarja bővíteni a rendszerét, akkor már az induláskor olyan készüléket kell választani, amely képes kezelni azokat a bővítéseket. Ezen túl:
- a vezérlőegységek számára a kábelezést is elő kell készíteni,
- bizonyos elemeket csak a betonozás előtt lehet beépíteni (pl. motoros pillangószelepek),
- a rendszernek fizikailag is alkalmasnak kell lennie a bővítésre.

Ezért minden megrendelővel előre egyeztetjük, mire lehet szüksége később, és eszerint választunk készüléket, rendszerkialakítást és vezérlést.

A korszerű szellőzőrendszerek működése nem attól függ, hogy éppen otthon tartózkodunk-e, hanem attól, hogy a lakás levegője mit igényel. Ha mindenki elment otthonról, a rendszer automatikusan visszavesz a teljesítményből, és csak az ún. alapjárati szellőzést végzi.

Ez a minimális légcsere fenntartja a megfelelő páratartalmat, és nem hagyja, hogy a lakás levegője elhasználódjon, beposhadjon vagy penészesedjen.

A bonyolultabb rendszerek akár össze is köthetők a riasztóval vagy telefonos applikációval, és ilyenkor automatikusan "távollét módba" váltanak. Ez azt jelenti, hogy a rendszer még kb. 20–30 percig dolgozik az érzékelők alapján (pl. kiszellőzteti a zuhanyzás után párás fürdőt), majd átvált takarékos működésre.

Egy rosszul megépített szellőzőrendszer előbb-utóbb bosszút áll. És nem csendesen:

❌ Zajos lesz – mert nincs hangtompító, vagy nem megfelelő módon lett kiépítve a csővezeték. Sajnos előfordul, hogy a szellőzőcsövek rezgésgátlása hiányzik, vagy nem megfelelő. A zajokkal együtt rezonáló cső nem elnyeli, hanem felerősíti a hangokat. Gondoljunk csak egy didgeridoo-ra, ami pont ezen az elven működik. A zenész az egyik oldalon ad egy kis hangot, a hosszú cső rezonálása pedig hihetetlen mértékben felerősíti azt. (Egyébként a fúvós hangszerek többsége így működik. Ha csak a sípját szólaltatjuk meg, cincogni fog, mert a zengő hangot az öblös légcsatorna adja hozzá.)

❌ Hideget fúj – mert a befúvók elhelyezése rossz, a rendszer túlméretezett, a csövek nincsenek megfelelően hőszigetelve, nem megfelelő a befújt levegő eloszlása, vagy a hőcserélő alultervezett. Olyan is előfordult a praxisunkban, hogy egy egyszerű kültéri esővédő került a szobában a cső végére, ami nem örvénylésre kényszeríti a belépő levegőt (amitől az gyorsan elkeveredik a benti meleg levegővel), hanem egy irányba veti, és így egy „hidegfolyosót” hozott létre.

❌ Feleslegesen túlszellőztet – mert nincs érzékelő, vagy nem megfelelő a szabályozás. A valódi szellőzőlevegő igény és a tényleges szellőzés köszönőviszonyban sincs egymással.

❌ Vagy épp egyáltalán nem szellőztet – ennek általában ugyanaz az oka, mint a túlszellőztetésnek: mert nincs érzékelő, vagy nem megfelelő a szabályozás. Így a rendszer nem tudja, mikor lenne rá szükség. Persze az is előfordulhat, hogy csak a szűrők tömődtek el – és vannak gépek, amik ezt jelzik, meg vannak, amik nem.

❌ Rosszul méretezett csőhálózat – vagy ami még rosszabb: az egyáltalán nem méretezett, ötletszerűen kialakított „szerintem így f@sza lesz” szellőzőrendszer. Nos, ez húsz különböző problémát is képes okozni, a bizonyos helyiségek túl-, míg más helyiségek alulszellőztetésén át a kondenzvíz-felfogó bugyrok létrejöttén keresztül egészen a süvítő hangot adó „farkasordító” vagy éppen "helikopter szerűen rezonáló" rendszerig.

❌ Olyan gépet építettek be, ami nem képes arra, amire az ügyfélnek szüksége lenne.

Az eredmény? Egy kikapcsolt, soha vissza nem kapcsolt szellőzőrendszer, ami csak foglalja a helyet. Vagy még rosszabb: használják, és közben rombolja a komfortot és növeli a költségeket.

Mi nem ezekkel a hibákkal kezdtük – ezeken a hibákon keresztül tanultunk. Most már nem mi követjük el őket, hanem minket hívnak kijavítani, ha mások elrontották.

Gondolom azért, mert az szinte semmiben sem felel meg az elvárásainak. Ha egy tanyán lakik, mindenképpen négykerékmeghajtású, lehetőleg könnyen pakolható autóra lesz szüksége, így pickup lesz a jó választás. Ha sokat autózik nagy távolságokat autópályán, akkor egy kényelmes, de kis fogyasztású dízel autó felel meg Önnek. Ha a városban autózik kis távokat, és sokfelé kell ügyeket intéznie, akkor egy benzines, kis fogyasztású kisautóra lesz szüksége, hogy könnyen tudjon parkolni. Ha a gyerekeit viszi benne, akkor egy biztonságos családi autó lesz a jó megoldás... soroljam?

És ez még csak az autó feladata. Innen jön a márka, a típus, a felszereltség, a presztízs… stb.

A szellőzőrendszerekkel kapcsolatban pont ugyanígy kell gondolkodni.
Nem az a kérdés, hogy mennyire olcsó – hanem az, hogy megfelel-e az igényeimnek?

A legolcsóbb rendszerek legtöbbször csak egyetlen dologra jók: nagyon jól tudnak olcsóak lenni. És ha egyszer valamit már beépítettek, utólag kideríteni, hogy nem jó, nagyságrendekkel drágább mulatság, mint elsőre jól választani.

A legolcsóbb szellőzőrendszerek általában a következő problémákkal járnak:

❌ Hangosak – nincs hangtompító, gyenge minőségű csőanyag, nincs zajcsillapítás.
❌ Túlszellőztetnek – nincs érzékelő, csak folyamatos működés van.
❌ Nem szellőztetnek – vagy csak akkor, amikor már késő.
❌ Gyorsan elhasználódnak – gyenge szűrők, zajos motor, silány illesztések.
❌ Nem lehet őket bővíteni – se vezérlés, se extra funkciók nem illeszthetők hozzá.
❌ Maguk után húzzák a hibákat – és sokszor a rendszer javítása többe kerül, mint a cseréje.

Nem az a drága, ami sokba kerül. Hanem az, amit kétszer (vagy többször) kell megcsinálni.

Sokan már ott elrontják, hogy nem is azt kérdezik meg először, milyen szellőzőrendszerre lenne szükségük. Pedig ez a legfontosabb kérdés.

Van, akinek egy központi ventilátoros, páravezérelt rendszer bőven elég lenne 7–800 ezer forintért, és semmi szüksége sincsen 2–3 milliós hővisszanyerős rendszerre.

A szellőzőgép kiválasztása nem úgy működik, mint egy porszívóé. Nem az számít, hogy hány wattos, mennyi decibel a zajszintje vagy hány m³/h légszállítás van ráírva a dobozára.

Sokkal fontosabb, hogy:
- milyen épületbe kerül,
- mekkora csőhálózatot kell kiszolgálnia,
- vannak-e speciális igények (pl. okosház integráció, applikációs vezérlés, fagyvédelmi bypass, pollen- vagy VOC szűrés stb.),
- mennyire fontos a karbantarthatóság, a méret vagy az energiafogyasztás.

Ráadásul nem minden gép tud minden funkciót. Van, amit lehet vezérelni applikációval, van, amit nem. Van, amihez bármikor bővíthető érzékelő vagy pillangószelep – van, amelyikhez nem.

Ezért nem a gépet kell először kiválasztani, hanem a feladatot meghatározni. Mi pontosan ezt csináljuk: felmérjük a helyszínt, egyeztetjük az igényeket, és ezek alapján választjuk ki a megfelelő készüléket, amit úgy építünk ki, hogy ha szükséges, később bővíthető vagy módosítható legyen.

Ha nem biztos benne, kérjen tőlünk helyszíni felmérést – vagy egyszerűen csak egy telefonos visszahívást és beszéljünk róla. Mi sokkal több megbízható választ tudunk adni pár perc alatt a kérdéseire, mint amennyi kétséget támasztanak Önben az internetes kutatásai során talált egymásnak teljesen ellentmondó információk.

Néhány éve még azt mondtuk volna, hogy ha tapasztal párásodást vagy penészedést a lakásban, akkor mindenképpen szüksége van egy szellőzőrendszerre. Ma már inkább az a tisztességes válasz, hogy abban az esetben, ha légtömör nyílászárói vannak (ami lehet fa, műanyag vagy alumínium is, a lényeg, hogy thermoüveges és gumitömítéses, tehát légmentesen zár), akkor kell szellőzőrendszer.

Ugyanis a párásodás és a penészedés a szellőzetlenség miatt kialakuló BÉSZ-nek (Beteg Épület Szindróma) csak két tünete. A szellőzetlen lakásban azonban rengeteg olyan szennyező és mérgező anyag is fel tud halmozódni a levegőben, amit nem fog látni, nem fog szagolni, és nem fog érezni sem – de a szervezete igen.

Ilyen anyagok például:
- a tisztítószerek, bútorlapok, padlók, ragasztók, textilek kipárolgásai (VOC),
- a poratkák és penészgombák spórái,
- a főzés, fürdés, takarítás során keletkező gőzök,
- az emberek által kilélegzett szén-dioxid (CO₂),
- és azok a mikrobiológiai szennyezők, amelyeket a háztartások zárt levegője táplál.

Sokan azt hiszik, hogy a „rossz levegő” egy érzékelhető, szúrós, fojtó valami. De nem: a legtöbbször észrevétlen, csak a tünetek jelzik, hogy gond van:
- fejfájás, fáradékonyság, alvászavar, orrdugulás, allergia,
- gyerekeknél koncentrációs zavar, nyugtalan alvás, gyakori megbetegedés.

Ahol nincs megfelelő szellőzés, ott előbb-utóbb egészségügyi problémák lesznek. Ha pedig már észrevehető tünet is van – pára, penész, szag – akkor az már nem „kérdés”, hanem egyértelmű válasz: szükség van a rendszerre.

A szellőzőrendszerek nem tartoznak az engedélyköteles épületgépészeti munkák közé. Nem bontunk tartószerkezeti elemet, nem változtatunk a ház statikáján, és nem nyúlunk közműhöz – így építési engedélyre nincs szükség.

A legtöbb családi ház esetében nincs semmilyen hivatalos bejelentési kötelezettség. Ha a lakásban történik a kiépítés, akkor az az ingatlan belső műszaki átalakítása – ezt pedig sem építésügyi, sem katasztrófavédelmi szempontból nem kell bejelenteni.

Társasházaknál azonban vannak kivételek:
- ha a falon kívülre kerül valamilyen szellőzőelem (pl. homlokzati rács, tetőkivezetés),
- ha a szellőzővezeték áthalad közös tulajdonú területen (pl. padlástér, strang),
- ha a gép vagy a csővezeték hangja zavarhatja a szomszédokat.

Ezekben az esetekben a közös képviselő vagy a társasház hozzájárulása lehet szükséges. Mi ezeket a helyszíni felméréskor mindig átbeszéljük, és ha kell, olyan megoldást javaslunk, amihez nem kell hozzájárulás vagy kiváltjuk más, kevésbé látványos módon.

Fontos: minden esetben figyelembe kell venni a GmBSZ (Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzat) előírásait, valamint a Katasztrófavédelem kéményekre és égéstermék-elvezetésre vonatkozó szabályait, különösen akkor, ha a lakásban nyílt égésterű berendezés (pl. kandalló, kályha, vízmelegítő) is működik.